Az ember jóval a gyermek születése előtt lesz szülő. Gyakran még a fogantatása előtt. Ez az, amikor elkezd a gyermekére gondolni és elképzelni a gyermekét, elméjében és szívében felvetődik egy új emberi lény gondolata. Ez hozza létre az első köteléket közte és leendő gyermeke között.
Egyesek számára lassú, szinte észrevehetetlen változás, mások számára kellemetlen változás. A fantázia és az érzelmek lényeges részét képezik ennek a változásnak. Az, hogy időt töltünk azzal, hogy érezzük a baba mozgását a hasban, elképzeljük, mit csinál, mozog-e és hogyan, sőt milyenek az érzelmei és hangulatai, nem csak fantázia kérdése: ez már a kapcsolat kialakításának módja, hogy a várakozási időt arra használjuk, hogy megismerjük őt, hogy a születés ne találkozás legyen, hanem a közeledés folytatása. Ezt az empátiát, képzelőerőt és párbeszédet az érintéssel és testhelyzeteken keresztül prenatális kötődésnek illetve bondingnak nevezik.
Előfordulhat, hogy a szülészeti kórházakban végzett szülés utáni eljárások kapcsán találkozhat az angol "bonding" kifejezéssel, de a valóságban sokkal korábban kötődik a babához. Lehet tudatosan és akarva, vagy tudatlanul is. Kimutatták, hogy az a képesség, hogy erős köteléket alakítsanak ki a születendő gyermekkel, még a születés után is alátámasztja a köteléket közte és szülei között, és csökkenti a szülés utáni depresszió kockázatát az anyánál (1).
A születendő gyermek és szülei kapcsolatát számos tudós vizsgálta. A leghíresebbek közé tartozik M. S. Cranley (2) kutatása, aki azt hangsúlyozta, hogyan zajlik a magzat pszichofizikai fejlődése és a nő anyává válása a terhesség kilenc hónapja alatt. Ami számára az új szerepköréhez kapcsolódó új identitás felismerését jelenti, a magzat számára pedig a sajátja megteremtését, mind pedig egy kapcsolat létrehozását, az első kapcsolatot, amelyet Cranley prenatális kapcsolatnak nevez, és amely szorosan összefügg a születés utáni kapcsolattal. A tudós szerint minősége befolyásolja a terhesség lefolyását, a szülést, a szülő gyermekhez való későbbi kötődési viszonyát és a gyermek pszichés fejlődését (3). De miből is áll valójában a születés előtti kötődés? Egyes tudósok megpróbálták felmérni és osztályozni az anyának a méhben lévő gyermekkel szembeni kognitív és érzelmi reprezentációit.
(1) E. Petrite al, “Maternal–foetal attachment independently predicts the quality of maternal– infant bonding and post-partum psychopathology”, The Journal of Maternal-Fetal & Neonatal Medicine 31 (2018) pp 3153-3159
(2) MS. Cranley, “Development of a tool for the measurement of maternal attachment during pregnancy. Nursing Research” (1981)
(3) Fleming AS, Ruble DN, Gordon LF, Shaul DN “Postpartum adjustment in first-time mothers: Relations between mood, maternal attitudes, and mother-infant interaction”, Developmental Psychology (1988)